Passzív éveinkre már időben el kell kezdeni anyagilag is felkészülni, ám hogy erre egy nyugdíjbiztosítás, vagy épp egy másik megtakarítási forma a legalkalmasabb, azt több tényező is befolyásolja.
Egy dolog azonban szinte biztos, miszerint ha kizárólag az állami juttatásokra támaszkodunk, akkor jó eséllyel komoly életszínvonal csökkenéssel nézünk szembe, miután visszavonultunk a munka világától. Ennek alapvetően egyszerű oka van, ami hazánk társadalombiztosítási rendszerének struktúrájában keresendő. Az évtizedek óta érvényben lévő felosztó-kirovó szisztéma ugyanis a befizetett járulékokra támaszkodik, ám a korfa elöregedése és a gyermekvállalási kedv visszaesése ezt nagyban megnehezíti. Szerencsére számtalan öngondoskodási forma közül választhatunk és egy átgondolt portfólió segítségével megelőzhetjük a bajt. Nem mindegy azonban, milyen megoldások mellett tesszük le a voksunkat, hiszen még egy adott szolgáltatón belül is megannyi variáció áll a rendelkezésünkre. Ez a legtöbb nyugdíjbiztosítónál így van. Kardinális kérdés tehát, hogy alaposan tájékozódjunk és ismerjük meg a szóba jöhető alternatívákat.
Nyomós érvek szólnak a nyugdíjbiztosítás mellett
Sokan még mindig a klasszikus, rég bevált módszerekre esküsznek és megtakarításaik nagy részét ingatlanban, vagy épp nemesfémben tartják. Ezek hosszú távon is jól működő módozatok lehetnek, ám szakértelmet és folyamatos odafigyelést igényelnek. Ráadásul nem feltétlenül helyettesítik egy nyugdíjbiztosítás, vagy épp az ÖNYP, illetve NYESZ nyújtotta előnyöket. Ez a három konstrukció ugyanis rendelkezik egy közös ponttal, mégpedig az igénybe vehető állami támogatással. Ezt adójóváírásként kaphatjuk, összességében éves szinten 280 ezer forintos határig. Ugyanakkor a nyugdíjbiztosítás jó okkal az egyik legnépszerűbb időskort célzó megtakarítási forma, tudniillik bár ez a leginkább kötött a három közül, olyan kondíciókkal bír, amik hosszú távon hatalmas segítséget jelenthetnek. Az egyik ilyen a kifizetés ütemezése. Míg ugyanis a többi megoldásnál ez mindig az épp érvényben lévő korhatárhoz kötött, addig a biztosítói konstrukciónál a szerződéskötéskor érvényben lévő dátum a mérvadó. Emellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy ez nem csupán egy megtakarítási forma, hanem egy kockázatviselési szolgáltatás is egyben. Azaz ha velünk bármi történne, a kedvezményezett akkor is hozzájuthat a felhalmozott összeghez, méghozzá hagyatéki eljáráson kívül. Ez pedig hatalmas könnyebbséget jelenthet a nehéz időkben. Ugyancsak tartsuk szem előtt, miszerint a kiegészítő biztosítási lehetőségek rugalmasan testreszabhatók, az egyéni igényeinknek megfelelően.
Így állítsuk össze portfóliónkat
Fontos, hogy mielőtt még bármilyen konstrukció mellett elköteleződünk, nagyon alaposan meg kell fontolnunk, milyen elvárásaink vannak a megtakarításokat illetően. Szeretnénk, ha a befektetett pénz egy része aránylag könnyen hozzáférhető lenne? Netán kardinális, hogy szabadon dönthessük el, adott hónapban mekkora összeget szeretnénk befizetni? Ezek a kérdések mind-mind befolyásolják, milyen módszertan alapján kell összeállítanunk portfóliónkat, ahogy az sem mindegy, rendelkezünk-e már valamilyen konstrukcióval és ha igen, az milyen kondíciókkal bír. Ennek tetejében még azzal is számolnunk kell, hogy a nyugdíjbiztosítás, illetve az egyéb megoldások tucatnyi különféle felépítésben érhetők el, melyek közt kiigazodni kellő tapasztalat hiányában bizony nem egyszerű feladat. Tekintettel arra, hogy döntéseinken akár időskori anyagi biztonságunk is múlhat, a folyamathoz mindenképpen kérjük független tanácsadó segítségét.
